Időtérkép

Járja be a római erődöt és tekintse meg az épületek rekonstrukcióját 3D-ben!

A római erőd és az épületek rekonstrukciója 3D-ben

Az Erőd építésének három fázisa – 3D alaprajzok

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Az Erőd építésének négy fázisa – alaprajzok

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Az Erőd építésének három fázisa – 3D Realisztikus 

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Az Erőd építésének négy fázisa – leírás

Az erőd építése előtti időszakot nulladik fázisként jelöljük. Ezt jelenleg a 25-ös épület révén tudjuk keltezni, amelyet a 4. század elején emeltek, és egy villagazdaság főépülete lehetett. A terület további beépítettsége jelenleg még kérdéses, de a környéken komoly mezőgazdasági termelés folyhatott. Az alaprajzon azokat az épületeket mutatjuk be, amelyeknek a tájolása eltér az erőd főtengelyeitől, az azonban nem bizonyított, hogy ezek a villaépülettel egy időben álltak-e vagy még korábban voltak használatban.

A négyszögletes alaprajzú erőd nyugati fala 377, a déli 379, a keleti 388, míg az északi 384 méter hosszú volt és közel 12 méter magas. Az északkeleti sarka csupán kiszerkesztett, ez a rész az erózió által részben megsemmisült, és erősen lejt a Balaton irányába. Három kapuját ismerjük, északon, nyugaton és délen. A keletit, a Balaton felőli oldalon, a szimmetrikus főtengelyekhez igazodva kereshetjük, de ezt ásatással még nem sikerült igazolni. Az erődfalakhoz kívülről 44 kerek torony csatlakozott, magasságuk 15 méter lehetett. A kapukat az erőd belsejében egyenes utak kötötték össze, amelyek középen egy diadalív alatt keresztezték egymást. Az épületek tájolása pontosan igazodik az erőd főútjaihoz, többségüket tehát ebben a fázisban emelték, mint például a két gabonatárolót, vagy a számos lakó- és gazdasági épületet. A 25-ös főépületet a kelet-nyugati főúthoz igazodva építették át. Az erőd a római katonaság ellátásában játszhatott szerepet, az ún. annona militaris rendszer részeként.

Az erőd védrendszerében nem történtek változások, csak a tornyok padlóját és tetőzetét újították meg. Az egyes épületeken azonban megfigyelhetők kisebb átalakítások. Így például a nyugati kapu melletti gabonatárolót egy tűzvész után helyrehozták, belső tere új beosztást kapott, a mellette fekvő kemencebokrot elplanírozták, és  újat emeltek. A másik gabonatárolót az északi kapu mellett nyugat felé bővítették, a fürdőt pedig egy latrinával egészítették ki kelet felé. A 14-es és 19-es épületen is történtek építészeti átalakítások. Bár az említett átépítések a 4.–5. század fordulójára tehetők, az erődöt minden bizonnyal még az 5. század második felében is lakták, és mezőgazdasági központi szerepét is megtartotta.

Az erőd falai és tornyai biztosan álltak még ebben az időszakban is, és védték a castrum lakóit. Azt azonban sok esetben nem tudjuk biztosan, hogy a belső épületek még ebben a korszakban is használatban voltak-e. Így például a 15-ös épület esetében sem, amelynek keleti fala mentén egy kis temető sírjai sorakoztak. Ettől északra ebben a korszakban alakították ki a 14-es épület harmadik fázisát, amely kora keresztény bazilikaként működött, csarnokának oldalhajóiban temetkeztek is. A 25-ös épület szintén új arculatot kapott. Masszív, hosszúkás kőpillérekkel tagolták belső és külső tereit. Ezt a monumentális épületet minden bizonnyal reprezentációs célokra használták. Mindez arra utal, hogy a népvándorlás kori változások ellenére is számolnunk kell egy helybeli lakossággal, amely megőrizte a római hagyományokat, és intenzív kapcsolatban állt a késő ókori központokkal. Az erődöt a 7. század elején hagyta el lakossága. Az épületekben regisztrálható vastag égés- és törmelékrétegek a castrum végét beharangozó katasztrófáról tanúskodnak.

Az Erőd építési fázisai egymásra helyezve

Az Erőd épületeinek elhelyezkedése

Az Erőd épületeinek bemutatása

7-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

8-as épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

9-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

10-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

11-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

12-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

13-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

14-es épület

Lakóépület (1. fázis); kora keresztény bazilika (2.fázis?, 3. fázis)

15-es épület

Gabonatároló (horreum)

16-os épület

Lakóépület

17-es épület

Lakóépület

18-es épület

Lakóépület / villa

19-es épület

Lakóépület / villa (1./2. fázis)

20-as épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

21-es épület

Funkció: ismeretlen

22-es épület

Diadalív (tetrapylon / quadrifon)

23-es épület

Fürdőépület

24-es épület

Fürdőépület

25-es épület

Villa (1.. fázis); Közigazgatási épület (2. fázis); Palota (3. fázis)

26-os épület

Lakóépület?

27-es épület

Reprezentációs épület

28-as épület

Gazdasági épület?

29-es épület

Gazdasági épület?

I. Északi kapu

II. Nyugati kapu

III. Déli kapu

IV. Délnyugati saroktorony

V. Torony a déli erődfal mentén

VI. Torony a keleti erődfal mentén

1-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4 század közepe?
Méret: 8 x 13,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból: téglalap alakú, belső osztás nélkül. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd fő tengelyeihez. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

2-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4 század közepe?
Méret: 8 x 13,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból: téglalap alakú, belső osztás nélkül. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd fő tengelyeihez. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

3-es épület

Közigazgatási épület?

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 28,6 x 20 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1973; 2002

Az épület csak részlegesen kutatott, alaprajza nagyrészt kiszerkesztett, középső része a mai főút nyomvanala alatt megsemmisült. A négyszögletes, kelet-nyugati tájolású csarnokot négy oszlop tagolja, ebből csak a két nyugatinak a kör alakú pillére ismert, padlója terrazzóval volt fedett. A keleti oldalon két kis apszis csatlakozott az épülethez. Ezek pozíciója igen meglepő, hiszen inkább azt várnánk, hogy az épület bejárata az itt futó északi-déli főút felé nézett, nem pedig, mint a jelenlegi alaprajz mutatja, nyugatra. Rekonstrukciónk déli fala előtt egy porticust mutat be. Az épület az erőddel egy időben épülhetett, az eddigi kutatások további építési fázisaira nem derítettek fényt. Alaprajza és az erődön belüli helyzete közigazgatási épületre utal.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

4-es épület

Gabonatároló (horreum; 1. fázis); fogadóterem (aula?; 2. fázis).

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe = 1. fázis / 4.–5 sz. fordulója = 2. fázis
Méret: 56,5 x 23 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1969; 2002

1. fázis: Egy kelet-nyugati tájolású, négyszögletes, 22,5 x 30 méteres alaprajzú épület, amelyet helyzete alapján az erőddel egy időben emeltek. Belső terét 20 darab – négy párhuzamos sorban futó – pillér tagolja, melyek egy deszkapadlót tartottak. Mindez gabonatárolóra utal. Az épület keleti homlokzata előtt egy porticus volt.
2. fázis: Legkésőbb a 4.–5. század fordulóján az épületet nyugat felé egy 14 méter széles és maximum 22 méter hosszú csarnokkal bővítették, amelyet nyugaton egy apszis zárt, belső terét pedig négy pillér tagolta. Északon és délen egy-egy – közel szabályos négyszögletű – mellékhajó csatlakozott hozzá. Az épület funkciója kérdéses, az új szárny reprezentációs épületre utal (aula), ami kétségessé teszi, hogy a keleti szárny mint gabonatároló működött volna tovább.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

5-ös épület

Lakóépület

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 12 x 13,6 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1976–1977

Négyszögletes alaprajzú épület az erőd északi kapuja mellett, az észak-déli irányú főút mentén, attól keletre. Az északi helyiség fűtőcsatornával rendelkezett, a két kisebb, dél-nyugati helyiség talán tárolóként vagy műhelyként szolgált. A keleti oldalon ehhez egy zárt udvar csatlakozhatott. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű faszerkezetes-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk. Két további építési fázisának alaprajza és keltezése még további kutatásokat igényel, ezért ezeket nem mutattuk be.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

6-os épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 12 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy kis villa épületre utal. Az épület keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli irányú főútjához; közvetlenül az északi kapu mellett fekszik, az onnan induló észak-déli főút mentén. A déli részen voltak a lakóhelyiségek, itt egy T-alakú fűtőcsatornát is feltártak. Az épület közepén egy zárt udvar lehetett, északon pedig egy gazdasági tevékenységekre használt épületszárny állt. A bejárat az udvaron keresztül vezethetett, keletről vagy nyugatról. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

7-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 18 x 16m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, s ez az alaprajz egy fázisra, egy villa épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd északi falához, a 6-os épülettel egy sorban helyezkedik el, tőle nyugatra. Az épület két – észak-déli tájolású – szárnyból áll, mindekettőhöz északon egy kis apszis csatlakozik. Közöttük egy zárt korridor futott. A bejárat ezen keresztül vezetett, feltehetően délről. A keleti oldalon, az apszisos teremben egy T-alakú fűtőcsatorna volt, délre két további helyiség csatlakozott hozzá. A két apszisos északi helyiség szolgálhatott lakótérként, délen pedig a gazdasági helyiségek lehettek.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

8-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 14 x 12,5 m
Ásatás éve: 1899–1909; 2002

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy villa épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd északi falához, a 7-es épülettel egy sorban helyezkedik el, tőle nyugatra. 2002-ben a kerékpárút építése során a délnyugati sarkát újfent feltárták, ami azonban újabb adatokkal nem szolgált. Az épület szárnyai U-alakban vesznek körbe egy udvart. A bejárat ezen keresztül vezethetett délről. Padlófűtésre utaló nyomok nem ismertek. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

9-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 16,5 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy lakó- és gazdasági épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy az erőd észak-déli főútjához igazodik, tájolása azonban enyhén eltér tőle. A felépítése a 6-os épületéhez hasonló. Így hát vélhetően itt is a déli, tágasabb részen lehettek a lakóhelyiségek, bár fűtőcsatorna nem került elő. Ehhez keleten még egy négyzetes alaprajzú helyiség csatlakozott. Az épület közepén egy zárt udvar lehetett, északon pedig egy gazdasági tevékenységekre használt épületszárny állt. A bejárat az udvaron kersztül vezetett, keletről vagy nyugatról. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

10-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 16,5 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy lakó- és gazdasági épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli főútjához, bár tájolása enyhén eltér tőle. Az épület délnyugati részében egy zárt udvart rekonstruáltunk, bejárattal, amelyhez L-alakban csatlakozik maga az épület, északon és keleten. Feltehetően itt is lakó- és gazdasági helyiségek voltak. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

11-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 10 x 19 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból. Alaprajza a 2-es épülethez hasonlóan téglalap alakú, észak-déli tájolású, és egy belső kelet-nyugat irányú osztófallal rendelkezett. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli irányú főútjához; a 3-as épülettől északra állt. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

12-es épület