Publikationen

Buchpräsentationen

Publikationen

Bucher

Buchpräsentation und Führung

TRANS LACUM PELSONEM – Prähistorische Forschungen in Südwestungarn  (5500-500 v. Chr.)

Kuratierte Führung und Buchpräsentation

Am 20. November 2019 fand um 17 Uhr im Rahmen der Ausstellung „CASTRUM VIRTUALE – Zeitreise im römischen Fort Felsőpuszta“ eine kuratorische Führung statt.

Kötetbemutató és tárlatvezetés

A 2019. szeptember 14-én nyílt kiállítás a Fenékpusztán 2006 óta folyó új kutatásokból kiindulva a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozik és egy jövőbeli régészeti park vizióját vázolja fel.

2019. november 20-án kurátori tárlatvezetésre és kötetbemutatóra várjuk az érdeklődőket a múzeumba.

Fenékpuszta nemzetközi hírnevét elsősorban nem késő romai emlékeinek köszönheti, hanem annak, hogy itt az avar korig (7. századig) a helyben maradt provinciális lakosság megőrizte római hagyományait és keresztény hitét, kapcsolataik mindvégig kimutathatók a mediterrán világ felé.

Castellum Pannonicum Pelsonense

CPP 7 – 2019

CPP 6 – 2017

CPP 5 – 2015

CPP 4 – 2014

CPP 3 – 2013

CPP 2 – 2012

CPP 1 – 2010

Andere Publikationen

Castrum Virtuale

Castrum Virtuale

Jahrhundreds

Im Spiegel

Hier können Sie Publikationen und Bücher bestellen

Balatoni Múzeum

Verlag Marie Leidorf

Castrum Virtuale download

Andere Publikationen über Keszthely-Fenékpuszta

L. Barkóczi, A 6th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Acad. Scien. Hungar. 20, 1968, 275–311.
L. Bendefy /I. V. Nagy, A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Budapest1969).
Á. Csák, Fenék (Mogentiana) és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményeinek ismertetése. Balatoni Múz. Egyesület Évk. 1, 1903, 73–92.
L. Czoma, Fenékpuszta újkori és legújabb kori története. The modern and present history of Fenékpuszta. In: Fenékpuszta, Keszthely, ed. Helikon Kastélymúzeum (Keszthely 2006) 42–59, 74–75, 86–88.
I. Erdélyi, A Fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. Kurze Zusammenfassung der archäologischen Forschungen bei Fenékuszta. Zalai Gyűjtemény 18, 1982/1983, 59–67.
I. Erdélyi/K. Sági, Ergebnisse der Ausgrabungen von Keszthely-Fenékpuszta. Mitt. Arch. Inst. Ungar. Akad. 8/9, 1978/1979 (1980), 151–156.

E. Fóthi/O. Heinrich-Tamáska/R. Müller/Á. Perémi, Möglichkeiten und Grenzen der Radio­karbonanalyse zur Datierung der Keszthely-Kultur. In: O. Heinrich-Tamáska/N. Krohn/S. Ristow (Hrsg.), Dunkle Jahrhunderte in Mitteleuropa? Tagungsbeiträge der Arbeitsgemeinschaft Spätantike und Frühmittelalter. 1. Rituale und Moden (Xanten, 8. Juni 2006) und 2. Möglichkeiten und Probleme archäologisch-naturwissenschaftlicher Zusammenarbeit (Schles­wig, 9.–10. Oktober 2007). Studien zu Spätantike und Frühmittelalter 1 (Hamburg 2009) 307–334.
O. Heinrich-Tamáska, Bemerkungen zur Transformation spätantiker Strukturen in Pannonien am Beispiel von Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Carpathica 17–18, 2007/2008, 199–229.
O. Heinrich-Tamaska, Keszthely-Fenékpuszta zwischen Spätantike und Karolingerzeit. In: Die Langobarden. Das Ende der Völkerwanderung. Kat. zur Ausstellung im Rheinischen LandesMuseum Bonn 22.8.2008–11.1.2009, hrsg. v. Landschaftsverband Rheinland; Rheinisches LandesMuseum Bonn (Bonn, Darmstadt 2008) 91–107.

O. Heinrich-Tamáska, Sakral- oder Profanbauten? Zur Funktion und Datierung der Kirchen von Keszthely-Fenékpuszta (Komitat Zala, Ungarn). In: N. Krohn (Hrsg.), Kirchenarchäologie heute. Fragestellungen – Methoden – Ergebnisse. Veröff. Alemannisches Inst. 76 (Darmstadt 2010) 91–112.
O. Heinrich-Tamáska, Remarques sur la transformation des structures de l`antiquité tardive en Pannonie à travers l`exemple de Keszthely-Fenékpuszta.  In: C. Theune/F. Biermann/R. Struwe/G. H. Jeute, Zwischen Fjorden und Steppe. Festschr. für Johan Callmer zum 65. Geburtstag. Internat. Arch. Stud. Honoria 31 (Rahden/Westf. 2010) 99–111.
O. Heinrich-Tamáska (Hrsg.), Keszthely-Fenékpuszta im Kontext spätantiker Kontinuitätsforschung zwischen Noricum und Moesia. Castellum Pannonicum Pelsonense (Budapest, Leipzig, Keszthely, és Rahden/West. 2011). – link.
O. Heinrich-Tamáska/P. Straub (Hrsg.), Keszthely-Fenékpuszta im Spiegel der Jahrtausende. – Az évezredek tükrében (Leipzig, Zalaegerszeg 2009).

F. Horváth, Glazed pottery of Keszthely-Fenékpuszta in the spectrum of the ceramics of the late Roman fortress. In: Ch. Magrini/F. Sbarra (ed.), Late Roman Glazes Pottery. Kongress Carlino and in Central-East-Europe. Production, Function and Distribution. BAR Int. Ser. 2068 (Oxford 2010) 93-102.
B. Kuzsinszky, A Balaton környékének archaeologiája. Lelőhelyek és leletek (Budapest 1920).
R. Müller, A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben (ásatási jelentés). Die archäologische Erschließung des Nordtores der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta im Jahre 1971 (Ausgrabungsbericht). Veszprém Megyei Múz. Közl. 14, 1979, 123–149.
R. Müller, Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez. Bemerkungen zur Geschichte von Fenékpuszta. Zalai Múz. 1, 1987, 105–122.
R. Müller, Neue germanische Funde aus der Festung Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Akad. Scien. Hungaricae 59, 2008, 231–245.
R. Müller, Ein Nebenschauplatz, die Befestigung von Fenékpuszta. In: Č. Staňa/L. Polaček (Hrsg.), Frühmittelalterliche Machtzentren in Mitteleuropa – mehrjährige Ausgrabungen und ihre Auswertung. Internat. Tagungen Mikulčice 3 (Brno 1996) 127–139.

R. Müller, Die Gräberfelder vor der Südmauer der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta. Castellum Pannonicum Pelsonense 1 (Budapest, Leipzig, Keszthely, Rahden/Westf. 2010). – link.
R. Müller, Karolingerzeitliche Bestattungen in Keszthely-Fenékpuszta. Antaeus 31-32, 2010, 173-197.
K. Sági, Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. Acta Antiqua Acad. Scient. Hungaricae 9, 1961, 397–459.
K. Sági, A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV-IX. századi történetének alakulásában. Ant. Tanulmányok 14,2, 1967, 15–46.
K. Sági, A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében. Wasserstand-Tendenzen des Balaton bis 1863 auf Grund von geschichtlicher und kartographischer Angaben. Veszprém Megyei Múz. Közl. 7, 1968, 441–468.
K. Sági, Adatok a fenékpusztai erőd történetéhez. Über die Geschichte der Festung in Fenékpuszta. Tapolcai Városi Múz. Közl. 1, 1989, 261–317.
K. Sági/M. Füzes, Újabb adatok a Balaton 1893 előtti vízállás tendenciáinak kérdéséhez. Neue Angaben zur Frage der Tendenz des Wasserstandes vor 1863 im Plattensee. Somogy Megyei Múz. Közl. 1, 1973, 246–261.
D. Simonyi, Fenékvár ókori neve. Ant. Tanulmányok 9, 1962, 13–30.
P. Straub, A fenékpusztai eröd története a késő-római kortól a honfoglalásig. The history of Fenékpuszta fortress from the late Roman Age to the Hungarian conquest. In: Fenékpuszta, Keszthely, ed. Helikon Kastélymúzeum (Keszthely 2006) 15–31, 64–69, 79–83.